Szinvai Márk · reflexintegrációs tanácsadó
Csecsemőkori reflexek a babakoron túl
Az ügyetlenségnek, a felszínes alvásnak vagy a tartósan magas feszültségszintnek gyakran ugyanaz a gyökere.
Ami a kisbabáknak a születéskor, első életévben segítség, az később akadály, ami változatos problémákat okozhat gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt.
A csecsemőkori reflexek olyan korai mozgásminták, melyek az idegrendszer érésével szabályozás alá kerülnek, és eltűnnek vagy beépülnek egy érettebb mozgásba, például a kúszásba, mászásba. Ha valahol elakad a folyamat, egy-egy reflex a háttérben aktív marad, és onnantól különböző területeken szólhat bele a mindennapokba. Zavart okozhat például a figyelemben, az egyensúlyban, testtartásban, a szem, szem-kéz koordinációban, az érzelmek szabályozásában, és a sor hosszan folytatható…
Jó hír, hogy a fennmaradt reflexek mérhetőek, és célzott, otthon is végezhető mozgással hathatunk rájuk. Ezek a gyakorlatok személyre szabottan segítenek kisgyerekkortól időskorig.
Egy személyes felmérés után, napi 10-20 perces tornagyakorlatsorral tehetünk a reflexek integrációjáért. A gyakorlatok otthon végezhetőek bonyolult eszközök nélkül.
Hivatalos Stephens-Sarlós reflexintegrációs tanácsadó
Ismerős?
Önmagában egy tünet nem kelt gyanút, együtt viszont mintázatot adhatnak
Ezekkel a megfigyelésekkel keresnek meg a leggyakrabban.
Ezek közül mindnek lehet olyan magyarázata is, aminek nincs köze a reflexekhez. Mégis, fontosnak tartom elmondani: ha a tünetek hosszabb ideje fennállnak, nem múlnak és nehézséget okoznak a mindennapok során, nem érdemes tétlenül várni, míg a gyermek egyszer csak „kinövi”. Egy célzott felmérés megmutathatja, mik a mögöttes okok, és hogy segíthet-e a program.
Figyelem és nyugalom
- Nem tud megülni a padban, folyton ficereg, csúszkál a széken.
- Figyelme rövid ideig tartható, könnyen terelhető.
- Impulzivitás, hirtelen indulatok.
- Fokozott mozgásigény, nehezen csillapodó nyugtalanság.
Mozgás és testtudat
- Ügyetlenség: gyakori elesés, ütközés, tárgyak leverése.
- Nehézkes cipőfűzőkötés, gombolás, ollóhasználat.
- Rossz vagy összecsukló testtartás, gyors elfáradás.
- Nehezen tanul meg úszni, kerüli a víz alá merülést.
Érzékelés
- Nem viseli a szoros nadrágot, a címkét, a varrást a zokniban.
- Túlérzékenység hangokra, fényre, szagokra.
- Erős válogatás az ételek között, új ízek elutasítása.
- Kerüli vagy éppen fokozottan keresi az érintést, ölelést.
Iskolai készségek
- Olvasásnál elveszti a sort, ugrál a szeme.
- Írása nehézkes, fáradékony, írásképe romló.
- Felcserél betűket, számokat.
- Tekintete fáradtságra „kiúszik”, szétválik.
Szorongás és alvás
- Nehézség elalvás során, gyakori éjszakai ébredések.
- Indokolatlannak tűnő félelmek, erős szeparációs szorongás.
- Nehezen viseli a változást, az új helyzeteket, a meglepetést.
- Alacsony stressztűrés, gyors „lefagyás” vagy kiborulás.
Szobatisztaság
- Éjszakai ágybavizelés szobatisztulás után is.
- Székletvisszatartás, bepiszkolódó alsónemű.
- Gyakori, sürgető vizelési inger napközben.
- Megkésett vagy akadozó beszéd, nehézkes szövegértés.
Egy-egy panasz mögött általában nem egy, hanem három-négy reflex együttese áll. Ez fordítva is igaz lehet: egyetlen fennmaradt reflex több, egymástól látszólag független tünetet is okozhat. Épp ezért nem tünetekre szűrünk, hanem egy teljes reflexprofilt veszünk fel.
A módszer
Minden baba tud olyan mozdulatokat, amiket senki nem tanított neki
Ha megérinted egy újszülött tenyerét, ökölbe szorítja és szorosra zárja az ujjait. Ha oldalra fordul a feje, az egyik karját kinyújtja. Ezeket a mozgásokat nem tanulja, ezek ösztönösek.
A csecsemőkori reflexek agytörzsi szinten vezéreltek, és arra valók, hogy az első hónapokban segítsék a babát, amíg az agykéreg átveszi az irányítást. Segítenek a táplálkozásban, az izomtónus beállításában, a környezet megtapasztalásában, és védelmet is nyújtanak.
A legtöbbjük az első életév során elcsendesedik. Nem tűnnek el nyomtalanul: a gátló idegrendszeri hálózatok érésével magasabb szintű szabályozás alá kerülnek, és beépülnek egy érettebb mozgásmintázatba. A szakirodalom ezt nevezi integrációnak.
Ha a reflex fennmarad, mindennapos kihívásokat okozhat. Gyakran egy másnak természetes dolog, az éretlen idegrendszer számára folyamatos, megfeszített koncentrációt igényelő feladat.
Az ilyen gyerek nem lustább és nem butább a többinél; csupán neki ugyanarra a feladatra több energiát kell fordítania, ez pedig a nap végén teljes kimerülést okoz.
Fontos: egy megmaradt csecsemőkori reflex nem betegség vagy defektus, és nem is mindenkinél ugyanolyan mértékű. Van, akinél alig mérhető, és van, akinél a mindennapi problémák nagyobb részét megmagyarázza. A felmérés pontos képet ad a meglévő reflexekről.
Miért foglalkozom ezzel?
Mert én sem ezt tanultam
A neurológia-tankönyvekben még az olvasható, hogy ezek a reflexek három éves korra leépülnek. Ezért idősebb korban egyszerűen nem vizsgáljuk őket. Aztán láttam felnőtt embereket „morózni”. Nem egyet, nem kettőt.
Egészségpszichológiát tanulok, és ennek a tudománynak a szigorú szemléletéből tekintettem a módszerre. Ma már látom, hogy egyre több kutatás foglalkozik azzal, amire a módszer épít, és ezek eredményei sok ponton megerősítik a program eddigi tapasztalati eredményeit. Épp ezért tekintek a reflexintegrációra eszközként, s nem világnézetként. Az a legjobb benne, hogy megfogható: van egy inger, van egy válasz, és ez a válasz mérhető – ott van a reflex vagy nincs.
Egy ottmaradt reflex észrevétlenül határoz meg életeket. Felnőttek élnek évekig úgy, hogy „szorongósnak” gondolják magukat: tartósan magas készenléti szinten, felfokozott stresszállapotban, felszínes alvással. Náluk szinte mindig kiváltható a Moro-reflex. Vannak olyan emberek, akik krónikusan ügyetlennek tartják magukat, pedig egy fennmaradt mozgásminta rántja el a kezüket. Vannak olyanok, akik úgy nőttek fel, hogy nincs tehetségük a sporthoz, mert tesiórán mindig őket találta fejbe a labda, elbotlottak a saját lábukban, és elsőként estek ki kidobóban. Ők ezt talán jellemhibaként vagy tehetséghiányként élték meg, pedig nagyon valószínű, hogy egy-egy fennmaradt reflex okozott galibát.
A reflexintegráció nem gyógyítás, és nem is oldja meg minden gondunkat. De ha valami mérhető és egy egyszerű gyakorlatsorral hathatunk rá, akkor legalább nézzünk rá. Inkább, mint hogy valaki harminc éven át azt higgye magáról, hogy ő egyszerűen ilyen.
A folyamat
Méréssel kezdődik és visszaméréssel zárul
Nem érzésre dől el, hogy történt-e változás.
A felmérés tizennyolc konkrét reflexet vizsgál, mindegyiket előre rögzített módon, azonos, háromfokozatú skálán. Nem a tünetekből következtet visszafelé: azt méri, ami a vizsgálat valós idejében kiváltható. Három-négy hónap múlva a visszamérés során kiderül, hogy hatott a torna a célzott reflexekre. Ez pontos képet ad arról, hogy hol tartunk a reflexek leépítésének folyamatában.
Első alkalom · kb. 90 perc
Felmérés és beszélgetés
Egyszerű gyakorlatsor a tornaszőnyegen. (Az adott reflex többféleképpen is mérhető, az időseknek nem kell négykézlábra ereszkedniük, míg a gyerekeknél a bukfenc a legnehezebb gyakorlat.)
Előtte kitöltünk egy anamnézislapot, és átbeszéljük az előzményeket. Ez utóbbi telefonon is történhet, ha nem szeretnénk a gyermek előtt fejtegetni a tapasztalt nehézségeket.
Mérés után leülünk: mit láttam, mit jelent, és mit nem jelent.
Ezek alapján helyben összeállítok egy tornasort, amit el is próbálunk.
Otthon · napi 10–20 perc
Személyre szabott gyakorlatsor
A profil alapján összeállított tornasor egyszerű és személyre szabott: kúszás, mászás, gurulás, egyensúlyozás, stb… A gyakorlatok nem bonyolultabbak, mint egy tesióra bemelegítő része. Az eszközigény minimális, talán egy tornaszőnyeg nem árt hozzá.
Minden gyakorlatot közösen elpróbálunk és együtt begyakoroljuk, és egy rajzos leírást is kaptok az otthoni mindennapi tornához.
3–4 hónap múlva
Kontrollfelmérés
Visszamérjük ugyanazt a profilt, és összevetjük az első méréssel. Az eredmény alapján módosítjuk a tornasort, írok egy újat vagy lezárjuk a folyamatot.
Közben végig elérhető vagyok. Kérdés vagy probléma esetén nyugodtan keressetek meg telefonon. Egy-egy feladat cseréjére, vagy módosítására is van lehetőség.
A nehéz rész nem a gyakorlat, hanem a napi 10-15 perc. A legtöbb családban a torna napi rutinba illesztése okozza a legnagyobb kihívást, pedig a módszer hatékonysága a következetes, mindennapos tornázásban rejlik. A gyerekek motiválására vannak bevált trükkök: rövidebb blokkok, matricás követés, a jó napirendbe illesztés. Ebben mind segítek. Inkább keressetek meg többször, minthogy abbahagyjátok az otthoni tornázást. Mindenre találunk megoldást 🙂
Őszintén
A reflextorna ott segít, ahol idegrendszeri éretlenség áll a háttérben
Amit vállalok
- Alapos, protokoll szerinti felmérést
- Személyre szabott gyakorlatsort, ami a gyereked konkrét reflexprofiljára épül
- Érthető magyarázatot arról, mit látok és az mit jelenthet
- Kontrollfelmérést, hogy mérhető legyen a változás
- Delegállak, ha más szakemberre van szükségetek
Amit nem állítok
- Hogy a módszer gyógyítja az autizmust vagy az ADHD-t
- Hogy kiváltja az orvosi, gyógypedagógiai vagy pszichoterápiás ellátást
- Hogy pár hét alatt látszik az eredmény
- Hogy minden gyereknél ugyanúgy működik
Ha ADHD- vagy autizmusgyanú miatt keresel, kérlek, ezt olvasd el. A reflextorna egyiket sem gyógyítja, és nem helyettesíti a kivizsgálást vagy a szakellátást. Ha a felmérés fennmaradt reflexeket mutat ki, a célzott gyakorlás nagyon sokszor enyhítheti a szenzoros túlérzékenységet, a mozgáskoordinációs nehézséget, a nyugtalanságot vagy a szorongást, amelyek gyakran társulnak mindkét állapothoz, de nem kizárólag hozzájuk tartoznak. Meglévő diagnózis vagy folyamatban lévő kivizsgálás mellett is elkezdhető a reflextorna.
Nem csak gyerekek lehetnek érintettek
Egy már szabályozás alá került reflex felnőttkorban visszatérhet
Fizikai vagy lelki trauma, tartós stressz, súlyos betegség vagy műtét után az évekig jól működő idegrendszer egyszer csak másképp reagál a világra.
A leggyakoribb példa a Moro- és a félelem-bénulási reflex. Ha aktívak, a szervezet folyamatosan készenlétben áll: apró ingerekre is riadókészültséggel válaszol, a stressztűrés lecsökken, a szorongás pedig olyan helyzetekben is jelen van, ahol ezt semmi nem indokolja.
Sokszor ezek az élethelyzetek nem rajtunk múlnak. Az idegrendszeri működés szintje, a csecsemőkori reflexek visszatérése azonban mérhető, és így célzottan fejleszthető is. A felnőtt felmérés menete ugyanaz, mint a gyerekeké; az arányok mások, több az aktív gyakorlat, és a beszélgetésben is más dolgok kerülnek előtérbe.
A reflextorna itt sem terápia helyett van, hanem mellette. Szorongásos zavarnál, poszttraumás tüneteknél vagy depressziónál a pszichoterápiát és az esetleges gyógyszeres kezelést nem váltja ki.
Felnőtteknél akár ezeket is okozhatja egy-egy visszamaradt reflex:
- Szorongás, pánikközeli állapotok, alacsony stressztűrés
- Fokozott érzékenység zajra, fényre, érintésre, tömegre
- Krónikus feszültség, nehéz ellazulás, alvászavar
- Egyensúlyzavar, szédülés, bizonytalan mozgás
- Rossz testtartás, tartós nyak- és derékfeszülés
- Autóvezetéssel, magassággal, vízzel kapcsolatos, nehezen oldódó félelmek
Időskorban az agykérgi gátlás gyengül, és a reflexek újra kiválthatóvá válnak
Amennyiben egy idős hozzátartozód érintett lehet: a neurológia ezeket frontális felszabadulási jeleknek nevezi, és összefüggésbe hozhatók az egyensúlyzavarral, az elesési kockázattal és a kognitív hanyatlással. Az idős érintettek is akadálymentesen felmérhetőek. Idősek reflexprofiljának felmérését is vállalom: három évig dolgoztam nyolcvan év feletti emberekkel és a családjaikkal, így szívesen segítek ebben a korosztályban is.
Rólam
Szinvai Márk vagyok
Egészségpszichológiát tanulok a Széchenyi István Egyetemen, és elvégeztem dr. Stephens-Sarlós Erzsébet 156 órás, akkreditált képzését a primitív reflexek gátlásáról.
A reflexintegrációs tevékenységem során egy meghatározott módszerrel, és pszichológiai szemlélettel dolgozom. A felmérés után nemcsak gyakorlatokat adok, hanem átbeszélhetjük, mi az, ami fejlődési ütem kérdése, mi az, ami idegrendszeri éretlenségre utal, és mi az, amivel más szakemberhez érdemes fordulni.
Évek óta dolgozom gyerekekkel és családokkal, és három évig kísértem traumatizált, nehéz sorsú időseket és a hozzátartozóikat. Nekem is van két kislányom, így a torna rutinba illesztése és a gyermekmotiválás kapcsán én is napi továbbképzésben részesülök.
Az a célom, hogy a számotokra legmegfelelőbb segítséget kapjátok meg, így ha azt látom, hogy a felmerülő kérdésekre nem a Sarlós-módszer a megoldás, őszinte leszek. Nálam nem kell „feleslegesen” tornáznotok.
Kérdések
GYIK
Hány éves kortól kezdhetjük a programot?
Hároméves kortól – felső korhatár nélkül. Hároméves korra zárul le az az időszak, amelyben a csecsemőkori reflexek leépülése természetes módon lezajlik. Ami ezután is kiváltható, annak már információértéke van. A vizsgálati protokoll is három év feletti életkorra készült.
Iskolakezdés előtt egy évvel külön érdemes lehet megvizsgálni a fennmaradt csecsemőkori reflexeket. Ez az az időszak, amikor a fennmaradás okozta nehézségek még nem épültek be a gyermek énképébe kudarcélményként.
Felnőtteket és időseket egyaránt fogadok. Idősekre külön felmérési protokoll van, ami figyelembe veszi a csökkent mozgékonyságot.
Folytathatjuk mellette a többi fejlesztést?
Igen, és általában érdemes is. Nem kontraindikált a logopédiával, a gyógypedagógiai fejlesztéssel, más mozgásterápiával vagy sporttal.
Ha a gyermek aktívan sportol, vagy más rendszeres mozgásos tevékenységben vesz részt, jelezd, hogy a gyermek napi terhelését ehhez igazíthassuk.
Mennyire hasonlít ez arra, amit már csinálunk?
Ha jártok mozgásterápiára, egyes elemek ismerősek lehetnek. A legtöbb ilyen program a mozgásfejlődési státuszból indul ki, és tartalmazhat reflexintegrációt célzó elemeket is. A Sarlós-program standardizált tesztje viszont 18 reflexet mér egy egyértelmű protokoll alapján.
Ha otthon már tornáztok valamilyen más módszerrel, nem gond. Megoldható, hogy a gyermeknek ne kelljen duplán tornáznia ugyanarra a reflexre. Hozd el a felmérésre a már meglévő gyakorlatsort, és én hozzáigazítom az általam javasolt tornát.
Milyen hosszú a reflexintegrációs folyamat?
Egy-egy reflex teljes leépítése kb. 6 hónapos folyamat, egy gyakorlatsorral több reflexre is dolgozunk. Az első kontrollfelmérés általában 3-4 hónap rendszeres gyakorlás után esedékes.
A tempó gyerekenként nagyon eltérő, és nemcsak a kiindulási állapottól függ, hanem attól is, mennyire sikerül a napi rutinba beépíteni a gyakorlást. Felnőtteknél reálisan hat-tizenkét hónap alatt épülnek le a kimutatott reflexek.
Mit kell beszereznem a tornához?
A tornának minimális eszközigénye van és otthon végezhető. Nem lesz szükség speciális eszközökre. A feladatok kényelmes végrehajtásának érdekében nem árt egy tornaszőnyeg. Néhány feladathoz marokba fogható kislabda, „stresszlabda” kellhet.
Mi van, ha a gyerekem nem szeret tornázni?
Ez a leggyakoribb nehézség. Egy naponta végzendő feladatsor hamar monotonná válhat egy kisgyermek számára. Egy-egy reflexre többféleképpen is tornázhatunk, így könnyű változatos elemeket beemelni a gyakorlatsorba. Jelezzetek, ha elakadtok és adok ötleteket, megtaláljuk a megoldást.
A siker feltétele a napi rendszeresség, és a motivációban is tudok segíteni. Vannak bevált megoldások: rövidebb blokkok, matricás követés, a napirendbe illesztés, dicséret a pontos kivitelezésért. Amit nem javaslok, az a kényszerítés vagy a fenyegetés; a gyakorláshoz kötődő szorongás hosszútávon több kárt okoz, mint hasznot.
Igaz, hogy a torna alatt átmenetileg rosszabb lehet?
Igen, ez egy ismert és átmeneti jelenség. Az idegrendszer áthuzalozásának, új idegpályák begyakorlásának természetes velejárója. Egyes szakirodalmak a regressziót a fejlődés kapujának hívják.
A programban erre külön protokollunk van: mindenképp jelezd felém a regressziós tüneteket és átmenetileg módosítjuk a gyakorlatsort, hogy megkönnyítsük a folyamat lezajlását.
Előfordul, hogy egy diagnózis utóbb lekerül a gyerekről?
Előfordul, de ezt nem tudom megígérni. Amennyiben egy diagnózis meghozásában szerepet játszottak a fennmaradt primitív reflexek tünetei, és ezek a tünetek enyhültek, vagy eltűntek egy sikeres reflexintegráció során, egy későbbi kontrollvizsgálaton már a szakember nem fogja ezeknek a reflexeknek a tüneteit belemérni az adott diagnózis képébe. Ez nem azt jelenti, hogy a módszer meggyógyított egy állapotot, hanem azt, hogy a tünetek mögött más állt, mint amire elsőre gondolni lehetett.
Nekem is lehetnek fennmaradt reflexeim?
Igen, felnőtteknél is fennmaradhatnak primitív reflexek. Elő szokott fordulni, hogy a szülő a gyereke felmérése közben ismer magára. Felnőtteket is felmérek.
Felnőttnél két okból találhatunk reflexeket: vagy soha nem került teljesen szabályozás alá egy minta, vagy komoly stressz, betegség vagy műtét után vált újra kiválthatóvá. Ugyanazon az elv alapján, mint a gyerekeknél, aktív tornával integrálhatók. A reflexek idős korban természetes módon is visszatérhetnek, a gátlásukért felelős neurotranszmitter csökkenése miatt. A tünetek okozta állapotromláson ugyancsak tornával segíthetünk.
Meg tudom nézni otthon, hogy megvan-e valamelyik reflex?
Igen. A Sarlós módszer nem titok. Stephens-Sarlós Erzsébet könyvében is leírja a reflexek egy részének vizsgálati módját.
Ugyanakkor gyakori jelenség, hogy a szülő minden mozdulatot reflexnek lát, vagy fordítva, semmit sem lát annak. A felmérés éppen ettől a bizonytalanságtól szabadít meg. A tanúsítványt szerzett szakemberek felismerik a gyakorlatlan megfigyelő számára láthatatlan jeleket, mozdulatokat is.
Kapcsolat
Kezdjük egy felméréssel
Írj néhány sort arról, mit tapasztalsz — a gyerekednél, magadon vagy egy hozzátartozódon —, és hogy hány évesről van szó. Néhány napon belül válaszolok. Ha úgy érzed, egyszerűbb, keress telefonon.
- E-mailmark@szinvai.hu
- Telefon+36 70 850 6700
- HelyszínGödöllő — kérésre házhoz megyek
- Kinek3 éves kortól, felső korhatár nélkül